A fuvoláról

A fuvola egyike a legrégebbi hangszereknek, alakja ősidőktől fogva a mai napig csak kevés változáson ment keresztül. Ám annál jobban tökéletesedett a századok folyamán minden tekintetben. Már a legrégebbi emlékekben is megtalálható, és különféle formákban fordul elő. Feltalálására nézve megoszlik a zenetörténészek véleménye. A legtöbb ókori nép egyenesen az istenektől származtatta ezt a hangszert csodás hangja miatt. Valószínűleg az összes korabeli fuvolát az a pánsíp előzte meg, amelyet a görög mitológia Pánnak, az erdők és pásztorok istenének tulajdonít. A legenda szerint Pán ezzel a síppal babonázta meg az erdő állatait és a gyönyörű nimfákat. A különböző hosszúságú sípokból összetett pánsíp később jött használatba, létrehozva ezzel sokféle alakú és méretű fuvolát. Mint a legtöbb fafúvós hangszer, a fuvola is eredetileg fából készült. Maga az elnevezés - fafúvósok - csak részben utal a hangszer anyagára. Az ebbe a hangszercsaládba tartozó hangszerek közös tulajdonsága a hang képzésének hasonlósága. Minden fafúvós hangszer lényegében egy nyitott cső, melynek oldalán lyukakat helyeznek el. Ha minden lyukat lezárva tartunk, akkor a hangszer legmélyebb hangja szólal meg. A lyukak kinyitásával, mivel megváltozik a csőben a levegőoszlop hosszúsága, módosítható a hangok magassága. A fuvolát, szemben a blockflötével, furulyával vagy a korabeli egyenes fuvolákkal, a száj előtt keresztben tartja a játékos. Ezért eleinte, hogy megkülönböztessék az egyenes fuvolától, traverz-, azaz harántfuvolának is nevezték. A szimfonikus zenekarokban használt fuvola a 18. század közepén kezdett elterjedni. Mai formáját Theobald Böhm alakította ki 1832-ben. A fuvola 65-70 cm hosszú fémből készül hangszer. A mesterhangszerek nem ritkán valamilyen ezüst ötvözetből, sőt színezüstből vagy színaranyból készülnek. Mély hangjai halkan szólalnak meg, középen kitűnő dallamjátszó hangszer, felső hangjai áthatóak és fényesek. A legfürgébbnek tartott fafúvós. Mélyebben megszólaló változata az altfuvola, de építenek egészen különleges hangeffektusokra képes mély hangú fuvolákat is. Ezek már olyan hosszú csőből készülnek, hogy meg kell őket hajlítani. A fuvola "kistestvére" a piccoló, amelynek éles, magas hangja van.