2011. februárjában már negyedik alkalommal kerül megrendezésre a BÁNTAI VILMOS BUDAPESTI FUVOLAVERSENY. Az első versenyt megelőzően 1985–2002 között ötévenként nívós megemlékezésekkel egybekötött hangversenyeket tartottak a főváros fuvolatanárai a legtehetségesebb növendékeik részvételével (közülük ma többen már neves fuvolaművészek lettek).
Bántai Vilmos Pesterzsébeten született 1922. május 12-én. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Hartai Ferenc osztályában fejezte be (1948–52). Tanárai voltak: Kodály Zoltán, Weiner Leó és Szabolcsi Bence is.
A művésztanári diploma megszerzése után 1945–78 között a Magyar Állami Hangversenyzenekar (ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar) tagja lett olyan szólamtársak körében, mint Jeney Zoltán, Kovács Imre és Janthó Bertalan. A zenekarban piccolo játékával egy új fejezetet nyitott a kényes hangszer kezelését illetően. Megbízható intonáció, kristálytiszta szép hang, a legnehezebb szólók virtuóz, kifogástalan előadását megcsodálhatta a szinte az egész világot bejáró zenekar közönsége. Ferencsik János vezényletével készült számos Hungaroton lemez őrzi az utókor számára kivételes művészetét.
Zenepedagógiai munkássága – a Fodor Zeneiskola államosítását követően (1952) – a VI. kerületi I. számú Körzeti Zeneiskolában kezdődött, ahol az 1978-as nyugdíjba vonulásáig több évtizeden át tanított. Számtalan növendéke választotta a zenei pályát, hangszeres művészként vagy jelentős pedagógusként folytatva a példakép munkáját. Az egykori növendékek visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy fuvola óráira folyamatosan jellemző volt a kedves, a mindig alkalmazkodó, türelmes, gyakran humoros, de mindig következetes, szeretettel teli tanári viszony.
Hamarosan új kották megjelentetésével gazdagította a szerény hazai kínálatot. Ezzel egy olyan tátongó űr betöltését kezdte el, ami akkoriban Európában ismeretlen volt. Az első, az 1959-ben Kovács Imrével megjelentetett Kis előadási darabok – még csak a kezdet volt. Ezt követték a gondosan válogatott gyűjtemények: Könnyű előadási darabok fuvolára (Sipos Évával), majd a népszerű Fuvolamuzsika I. és II. kötete (Kovács Imrével). Jelentős esemény volt a Gariboldi etűdök első magyar kiadása, majd 1980-ban a Válogatott etűdök fuvolára I., II., III.kötete (Kovács Gáborral). Nagy feltűnést keltett a haladóknak szánt Wehner etűdök megjelentetése is (1985). A Skálaiskola (Kovács Gábor) I., II. kötetének kiadása után munkáját elsősorban az előadási darabok közreadása jellemezte.
Ezután már feleségével, Sipos Évával – a kiváló zeneelmélet- és zongoratanárral – közösen folytatták a szinte kiapadhatatlan ötleteket felsorakoztató művek, gyűjteményes albumok átdolgozását, összeállítását – Bartók, Kodály műveinek átiratai I., II. Romantikus Album (1983),
3 Menüett, 3 Gavott, 3 Tambourin, Schubert : Variációk.
Bántai Vilmos 1985. augusztus 21.-én bekövetkezett halála után a megkezdett közös munkát felesége folytatta. Gondosan ápolta és elősegítette a korábban közreadott kiváló kották újabb kiadásait. Személyesen megjelent és meleg szavakkal idézte fel elhunyt férje alakját, munkásságát az ötévente megrendezett emlék-hangversenyeken.
Bántai tanár úr mindig arra törekedett, hogy a Jeney Fuvolaiskola mellé (elé), mintegy pótlásként, kiegészítőként a kisebb növendékek számára is népszerű, jól játszható iskolát alkosson. Ez eleinte kéziratként terjedt (OPI) Gyakorlatok és gyermekdalok fuvolára (1982). Halála után átdolgozott formában adta közre felesége a nemzetközi népdal és magyar gyermekdal kincsre alapozott kottát, Fuvola ABC címen. A többnyelvű előszó után a gondosan, korszerűsített átdolgozásban közreadott mű a Jeney: Fuvolaiskola méltó megalapozója és kiegészítő kottája, ami ma már nélkülözhetetlen a zenetanításban.
A BÁNTAI VILMOS BUDAPESTI FUVOLAVERSENY alkalmából csak a köszönet hangján szólhatunk Vili bácsi és Éva néni áldozatos munkájáról, a nélkülözhetetlen kottakiadások megjelentetéséért, amelyekkel évtizedeken keresztül megajándékoztak minket.
A szép kották gyakorlása közben többszörösen igaz lehet: „Mert fuvolázni jó”!
Barnabás Zoltán